Az önismeret négyesfogata
(Sors és önismeret – 2. rész)
Amikor megpillantunk egy rólunk készült fotót vagy videofelvételt, vagy kissé óvatlanul nézünk a tükörbe, bizony számíthatunk meglepetésekre. Ha Te is éltél már meg hasonlót, akár pozitív, akár negatív értelemben, tudod, hogy külső nézőpontból nem pont olyannak látszunk, mint amilyennek belül gondoljuk magunkat. Ez az állítás nem csupán testünk, de személyiségünk esetében is igaz.
Az önismeret négyesfogata
Ha csakis befelé figyelsz, önismereted féloldalassá, hiányossá válik. Az általad nem látható területekre, az előző bejegyzésünkben ismertetett vakfoltra csakis külső nézőpontból láthatsz rá. Ebben segítenek a külvilág visszajelzései. Amikor ezeket figyeled és befogadod, saját működésed több területéről is visszaigazolást nyersz. Ma a négy legfőbb területet, önismereted négyesfogatát vizsgáljuk meg.
A társadalmi együttélés alapja: a viselkedés
A téged körülvevő emberekkel való beszélgetések során elsősorban viselkedésedről szerezhetsz olyan tudást, amelyre eddig vak voltál. A viselkedés én-működésed nagyon fontos területe, hiszen többnyire – még ha felületesen is – ennek alapján ítélnek meg a legtöbben. Persze Te is éppen így teszel, és viselkedésük alapján alkotsz véleményt embertársaidról. Ez rendjén való, mivel a közösség, a társadalom akkor működik kiszámíthatóan, ha a viselkedési szabályokat, normákat mindenki betartja. A cselekvés mögött azonban, és ezt Te is jól tudod, eltérő indítékok állhatnak. Lehetsz kedves valakihez azért, mert ez természetes számodra abban a pillanatban, de azért is, mert ezt gondolod helyesnek vagy célravezetőnek.
Amelyben a leginkább szabad lehetsz: a gondolkodás
A gondolkodás én-működésed második kitüntetett területe. Ez az a terület, amelyben látszólag a legszabadabb vagy. Ha viselkedésedet korlátozod is egy bizonyos szituációban, belül még gondolhatsz azt, amit csak akarsz. Felnőttkorra a legtöbb emberben kialakul egy rá jellemző saját, egyéni gondolkodásmód. Ha végiggondolod, hogy barátaid, vagy családod tagjai egy elképzelt helyzetre hogyan reagálnának, bizonyára nem csak a várható viselkedésüket tudod leírni, de a viselkedésük mögött meghúzódó gondolatok egy részét is meg tudod fogalmazni. Az önismeret szempontjából tehát saját gondolkodásmódunk, a világról alkotott belső képünk és hiedelmeink ismerete is fontos információval szolgál. A pszichológiai tesztek sokszor ezekről állítanak tükröt elénk.
A vonzás törvénye a pszichológia tudományában
Gondolkodásod feltérképezése azért is fontos lépés, mert ma már tudományosan is elfogadott tény, hogy valóban léteznek ún. Önbeteljesítő jóslatok. Azok, akik hajlamosak sötétebben látni a világot, nagyobb eséllyel élnek meg nehezebb élethelyzeteket. A hangsúly a megélés szón van, ugyanis a nagy tragédiáktól, veszteségektől eltekintve az élet eseményei a mi viszonyulásunktól függően válnak jó vagy rossz történésekké.
Az érzelmek mindig függésben tartanak
Ez a szubjektivitás már az érzelmek világába vezet bennünket. Én-működésed következő, igaz, jóval nehezebben megfogható területe az érzelmek, indulatok birodalma. Ennek ismerete azért nagyon fontos, mert a világról és önmagadról szóló legtöbb gondolati viszonyulásodat (attitűdjeidet) határozza meg. Ha félsz valakitől, ez az érzelem hajlamossá tehet arra, hogy negatív gondolataid legyenek az illetőről. És ez persze a viselkedésedet is meghatározza majd. Az érzelmekkel azért bánunk nehezen, mert a gondolatok szabadságával ellentétben ezek függésben tartanak bennünket. Mindig állásfoglalásra, viszonyulásra késztetnek, amely leegyszerűsítve így hangzik: „Szeretem, vagy nem szeretem?”
Égi és földi szeretet
Bizony, amit szeretetnek nevezünk, a valóságban igen gyakran érzelmi állásfoglalás. A spirituális vagy lelki út mellett elkötelezettek számára fájdalmas felismerés ez. A „Feltétel nélküli Szeretet”, az „Égi szeretet”, „Isten szeretete” az IGEN, míg az érzelmi viszonyulás a NEM, vagy IGEN, HA… (magyarra fordítva NEM, KIVÉVE, HA…) kifejezésekkel írható le. Érzelmi viszonyulásaink szubjektívek, és nem egyszer zsigeriek. Ez a szó beszédes, szépen fellebbenti a fátylat a gyakran túlmisztifikált érzelmek valódi természetéről:
Az érzelmek nem isteni, hanem testi eredetűek.
A tested én-működésed negyedik kitüntetett területe. Önismereted négyesfogata csakis vele teljes. Minél többet tudsz viselkedésed, gondolkodásod, érzelmeid és tested működéséről, annál többet tudsz önmagadról. Ehhez az eddigiek alapján segítségül hívhatod a külvilág jelzéseit, megkérdezheted ismerőseid véleményét, vagy tesztek kitöltésével és önmagad folyamatos figyelésével, önreflexióval sok mindent megtudhatsz magadról.
Most jön a java!
Mielőtt azonban túlzott elégedettséggel hátradőlnél, szeretném felhívni a figyelmed arra, hogy most jön csak a java. Létezik ugyanis énednek egy olyan része, amelyről sem Te, sem a külvilág nem tud. Ráadásul éppen ez az az részed, amelyik a Sorsoddal a legszorosabb kapcsolatban áll, és ez az, amelyik mind közül messze a legnagyobb, legtágasabb. Ezzel folytatjuk a jövő héten.
A következő részt következő héten olvashatod.
Dr. Hoffmann Gergely írása.
A TÉT önismereti és tanácsadó rendszer a Sors által kijelölt utad tárja fel előtted. Ezen a tréningen nem csak ezt ismered meg, de olyan önismereti eszközöket is kapsz, amelyekkel sikerre viheted személyes küldetésedet. TÉT. Ezért vagy itt.
Ha másoknak is segítenél, rendszerbe foglalnád tudásod, vagy bővítenéd segítői eszköztáradat ezzel a gyakorlatias, hatékony módszerrel, jelentkezz Tanácsadó-képzésünkre!
Ha spirituális szemléletű, de valódi, pszichológiai alapokon nyugvó önismereti munkát szeretnél végezni, Önismereti saját élmény oktatóink itt tudnak segíteni ebben.
