Hogyan lesz számodra a boldogság a kognitív terápia ajándéka?
Ha jól megfigyeled, az életed keresések sorozatából áll. A keresés mozgásnak álcázza magát, amellyel kimozdulsz a jelen pillanatból, és tekintetedet a jövő felé veted. Valami vár ott Rád. De mi az, ami vár, mi az, amit keresel az életben? Mivel ezt olvasod, valószínűleg túljutottál már azon az illúzión, hogy egy új okostelefon, tűzpiros Ferrari vagy éppen a szőke herceg fehér lovon az, aminek, akinek a megszerzésével belépsz a boldogság kapuján, tehát életed teljessé lesz. Talán az élet értelmének megértése vagy éppen a megvilágosodás a kitűzött célod. Ez esetben fontos leszögeznünk, hogy a lényeget tekintve mindegy, mire vágysz. Valójában sosem a megszerezni kívánt dolog, hanem az elérni remélt állapot motivál. Ez az állapot a boldogság. Ezt kimondva, vagy nem kimondva eddig is tudtad. De hogy jön ide a kognitív terápia?
Megszerezhető a boldogság? (És miért nem?)
Ha egyszer mindannyian ezt keressük, érdemes tisztáznunk azt az alapvető kérdést, hogy mi a boldogság. Az önismereti úton járó vagy a terápia folyamatában részt vevő személyek (üljenek a terápia során bármelyik oldalon is) közelebb kerülnek a válaszhoz. Az anyagi javakat vagy dicsőséget hajszolóknál jóval hamarabb megértik, hogy a kérdés második, kétség kívül provokatív fele nem öncélú játék: A boldogság ugyanis nem szerezhető meg. Nem a jövő ködébe rejtett, elérhetetlen vagy elérhető távolságokba helyezett, havas hegycsúcsokon vagy a tenger fenekén megbújó kincs. Nem valami olyan, amit elérhetsz. A boldogság sokkal inkább valami olyan, amely öledbe hull, mihelyst felhagysz a keresésével.
A kognitív terápia a gyógyulás útja
Ha most azt gondolod: „én már számtalanszor felhagytam a boldogság keresésével, mégsem hullott az ölembe”, vizsgáld meg, valóban minden kereséssel felhagytál-e. Minden mozdulattal leálltál-e, vagy tudatot csendjét elméd sürgő-forgó gondolatainak nyüzsgése fedi el? Bizony, ha elkezdesz befelé figyelni, észreveszed, mekkora is odabent a zaj. A gondolatok akkora sebességgel cikáznak, hogy sokszor nem is veszed észre, hogy ott vannak. Többségüket csak akkor észleled, amikor valamilyen erős érzelmet keltenek benned. Ezek az érzelmek (szóljanak hozzád akár a bánat, düh, irigység vagy kétség hangján, szorítsák akár össze torkodat a szorongás hullámaival) mind-mind ugyanazt üzenik: a boldogság nem itt van, hanem valahol máshol. Ez az állapot azonban orvosolható. Ebben a gyógyulásban lehet társad a kognitív terápia.
A boldogság hazatér, ha beengeded
Hiedelmeid átírásával olyan váratlanul érkeznek az új gondolatok, mint a széllökések. Te magad is meglepődsz a születésükön, s azon, hogy alapjaiban változtatják meg az érzelmi állapotodat. Az eddig fájdalmat okozó múlt, események keltette viharok olyan szelíden csitulnak, s tűnnek el belőled, ahogy a széllökés után a fa levelei a valódi, eleve elrendeltetett helyükre simulnak vissza. Erre, és még ennél is sokkal többre képes a kognitív terápia.
A “gondolat-szervíz” segíthet
A gondolkodásra alapozott megismerés – ez a kognitív szó jelentése. Ezek a folyamatok (például a képzeleti tevékenység) emelnek ki minket az állatvilágból. Ha azt tapasztalod, hogy a gondolataid nem építenek, sőt, általuk csak egyre lejjebb merülsz az érzelmek mocsarában, akkor eljött a terápia, a gondolat-szervíz ideje. A terápia egy folyamat, melynek megértése pofonegyszerű, a gyakorlatban azonban az első lépések nehezek lehetnek. Ne keseredj el, a gondolatok között ugyanis létezik egy, amely mindegyik másnál ravaszabb. Őt úgy hívják: „én”. Nagy kópé. Látszólag mindent neki köszönhetsz. Valójában mindent neki köszönhetsz, ami távol tart a belső békétől. „Boldogság, gyere haza!”, kiáltod. S szegény kis Boldogság jön is, ott toporog az ajtód előtt, de a kópé ‘én’ nem engedi be. De Te beengedheted.
A kognitív terápia magas szintű spirituális munkát tesz lehetővé
Hogyan? Annak egyszerű tudatosításával, hogy Te nem ez a kis „én” vagy. Annak tudatosításával, hogy az „én” csak átszínezi, magáénak vallja mindazon gondolatokat, amelyekhez rá tudott tapadni a mögötted álló évek, évtizedek során.
Azokat a gondolatokat is az „én” gondolataivá teszi, amelyek bántanak. Amelyek miatt a boldogság nem jut haza Hozzád. Ennek a hazugságnak vagy tévedésnek a felismerése minden egyes gondolatnál felszabadító erejű. A kognitív terápia sokszor ki nem mondott lényege ez a szabadság. Tudatos figyelmet igényel, önmagadról alkotott igazságok megkérdőjelezését. Végül maga az „én” is azzá válik, ami: illúzióvá. A kognitív terápia így akár magas szintű spirituális munkává is válhat, ha akarod.
Tudatosan vizsgálva belső mozgásaidat, egyre gyakrabban jutsz el a mozdulatlanság állapotába. Abba a csendbe, amely lehetővé teszi a boldogság hazatérését. Hiszen csakis benned lelhet otthonra, ahogy Benne vagy otthon Te magad is.
Dr. Hoffmann Gergely
